Újrafényezett elemek bűvöletében – 2022.02.18.


Minden autó átvizsgálását úgynevezett rétegvastagság méréssel kezdem. Mit is jelent ez? Tisztázzuk először magát a fogalmat.

A rétegvastagság mérés célja a védendő anyagon (pl.: az autó karosszériája) lévő védő (pl.: korrózióvédelem), díszítő (pl.:festék) vagy funkcionális feladatot (pl.: lakk) rétegek vastagságának meghatározása.

A gyári fényezés márkától és típustól függően 80-150 mikron (1 mikron = a milliméter ezredrésze) között váltakozik elemenként. Magasabb igénybevételnek, kavicsfelverődésnek kitett elemeken jellemzően vastagabb festékréteget alkalmaznak a gyártók, míg pl. a csomagtérajtón vékonyabb.

Gyári rétegvastagság egy autón – Kép forrása: Bigstock.com

Az autók használati tárgyak, így a gondos odafigyelés ellenére is sérülnek hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A szép autót viszont mindenki szereti, így jellemzően javítva is vannak ezek a sérülések.

Itt jön képbe egy használtautó vásárlásnál a rétegvastagságmérő eszköz. Ezzel ugyanis az autó több pontján mérve, egy képet kaphatunk a korábbi sérülések/javítások helyéről, minőségéről.

Egy egyszerű karc, húzásnyom javítása egy ügyes fényező munkája után jellemzően 200-300 mikron közötti. Ha komolyabb horpadás, egyengetés, esetleg kitt-elés (nem gitt – azzal maximum falat javítunk!) történt, ez az érték jóval magasabb, jó eséllyel bőven 500 mikron feletti.

Mit is jelent ez nekünk, mint használtautó vásárlóknak?

Fontos, hogy helyén kezeljük a javításokat!

Az egyszerű elemenkénti fényezésnek – szokták ködölésként is említeni – semmi hátránya nincs! Épp ellenkezőleg, ez akár egy igényes tulajt, kereskedőt is jelenthet, aki valóban ad a külsőre, és szépen helyrehoz egy karcolás/húzás eredményét.

Szakműhelyben végzett javítástól nem kell félnünk! – Kép forrása: carstruction.com

Más kategóriába kerül a már egyengetett, javított karosszériaelemeken mért komolyabb vastagságú rétegződés. Ha ezek a javítások kevésbé problémás helyen mint pl. ajtókon, egy-egy meghatározott pontban vannak csak, nem kell elbizonytalanodni. A korrekt javítást az ember észre sem venné, és talán sosem derülne ki.

A valós problémát a szerkezeti, tartó elemek jelenthetik. Gondolok itt többek közt lökhárító feletti részekre – aminél akár padlólemez, akár motortér is sérülhet – vagy durvább esetben javított, egyengetett A-B-C oszlopokra. Ilyen esetben komolyabb előzmény sérülésről beszélhetünk, amit részletesen kell vizsgálni, ugyanis az autó tartó elemeiről beszélünk.

Összegezve: önmagában nem szabad félni a fényezett elemektől, tudni kell helyén kezelni, mit, hogyan és milyen minőségben javítottak!

Lengyel Dániel